Leírás
Kelet-Közép-Európában elterjedt, hazánkban is népszerű kékszőlő, amelynek bora a meggyes, szilvás, fűszeres aromákról ismert. Savban gazdag, közepes testű tételeket ad, de megfelelő hordós érleléssel komoly és elegáns bor is készülhet belőle. Különösen Sopron és Eger környékén kedvelt, a „bikavér” házasításban is fontos szerepe van.
Tőkéje gyors növésű. Fürtje közepes nagyságú, közepesen tömött, rövid nyelű. Bogyói közepesek, vastag héjúak, kissé hamvasak. Jól termő fajta, szeptemberben szüretelhető és a leszedésével nem kell sietni, mert nehezen rothad.
A kékfrankos általános Közép-Európában, beleértve Ausztriát és Németországot is. Magyarország számos borvidékén termesztik, többek közt Sopronban, Villányban, Hajóson, Szekszárdon és Egerben. Az öt borvidék kékfrankos borai eltérő jellegűek.[2]
A kékfrankos az 1990-es években itthon még lenézett szőlőfajta volt, amit sokan szívesen lecseréltek volna divatosabb fajtákra, az utóbbi években azonban népszerűsége egyre emelkedett. Sőt, most már vannak borászok, akik arra hívják fel a figyelmet, hogy a kékfrankos termesztéséhez Magyarország adottságai egyedülállóak.[3] A kékfrankost nem csak önállóan palackozzák, fő alkotója az egri és a szekszárdi bikavérnek is.
A Monarchiában a 19. században terjedt el, eredete vitatott. Tartja magát az a nézet is, hogy a Kaszpi-tenger vidékéről származik és még a honfoglaló magyarok hozták magukkal.
DNS vizsgálatok szerint a kékfrankos a hunszőlő (Gouais blanc) és a Blaue Zimmettraube keresztezésével jött létre Alsó-Stájerországban.
Sopronban az a hagyomány, hogy nevét a Bonaparte Napóleon hódító seregében szolgáló katonák pénzéről kapta, a jobb borokat ugyanis a helyi gazdák csak az értékesebb kék színű régi francia papírpénzért mérték a katonáknak, a fehér színű háborús papírpénz nem kellett nekik. (A történet nem igaz: abban az időben még Sopronban és környékén is főleg fehérborokat készítettek és csak a filoxéravész után, a 19. század második felében tértek át a kékfrankosra).[5]
Utódaik a kékfrankos fővárosának tartják Sopront, erre utal a 2005-ben útjára indított Kékfrankos Nyár rendezvénysorozat neve is.[6] Sopronban mintegy 1140 hektáron termesztik és ezt a világ legnagyobb egybefüggő kékfrankos-ültetvényének tartják.[7]
2010. május 7-étől soproni kékfrank néven pénzhelyettesítő papírutalványt indítottak a Sopron környéki cégek gazdaságélénkítési céllal.[8][9]
A soproniak nem egyedül büszkék a kékfrankosukra. A sopronival egy borvidéket alkotó, de a trianoni békeszerződéssel leválasztott északi Burgenlandot is szeretik az ottaniak Blaufränkischlandnak nevezni.
Konténeres vagy szabadgyökerű oltvány, melyiket válasszam?
Konténeres oltvány
-
Egész éves ültetési lehetőség
A konténeres növényeket szinte bármikor elültetheted, amikor a talaj nincs befagyva vagy éppen túlságosan átázva. Nem kell megvárni a klasszikus tavaszi vagy őszi ültetési időszakot, rugalmasabb, ha később jutsz szőlővásárláshoz. -
Gyorsabb kezdeti növekedés
Mivel a gyökerük már be van ágyazódva a termesztőközegbe, a növény általában könnyebben indul növekedésnek átültetés után. Kevésbé szenved átültetési sokkot, és jó eséllyel gyorsan „bedugja” gyökereit az új talajba. -
Nagyobb ár, helyigény
A konténeres oltvány ára magasabb lehet, hiszen a termelőnek plusz munkát és költséget jelent a cserép, a minőségi földkeverék, valamint a rendszeres öntözés és tápanyag-utánpótlás. Szállításnál is nehezebb lehet, mert a cserépben lévő föld plusz súlyt jelent.
Szabadgyökerű oltvány
-
Kedvezőbb ár
A szabadgyökerű vagy csomagolt gyökerű oltvány általában olcsóbb, mert a termelés folyamatában nincs szükség plusz cserépre és földre, és a növények szállítása is kisebb költséggel jár. -
Ültetési időszak korlátozottsága
A szabadgyökerű szőlőt leginkább ősszel vagy kora tavasszal célszerű ültetni, amikor a növény nyugalmi állapotban van. Ebben az időszakban a leghatékonyabb a gyökeresedés és a begyökeresedés esélye. Nyári ültetésnél nagyobb a kiszáradás és a megmaradási kockázat. -
Gyökérvédelem és kezelés
Ültetés előtt ügyelni kell a gyökérzet épségére, nehogy kiszáradjon. Hasznos a gyökereket áztatni, visszametszeni, mielőtt a talajba kerülnek. Ez kis plusz előkészületet igényel a konténeres növényekkel szemben.
Melyiket érdemes választani?
-
Konténeres oltvány
Ideális, ha nem szeretnél a klasszikus ültetési időszakhoz kötődni, esetleg késő tavasszal, nyáron vagy ősszel váratlanul adódik a lehetőség, hogy szőlőt ültess. Kezdő kertészek is előnyösnek tarthatják, mert ezeknek az oltványoknak a gyökeresedése szinte garantált, és nem igényel annyi előkészületet. -
Szabadgyökerű oltvány
Ha tapasztaltabb vagy, és pontosan betartod az ültetési időszakot, a szabadgyökerű változat költséghatékonyabb, és ugyanolyan jó minőséget jelenthet hosszabb távon. Csupán figyelni kell a szállításra, a tárolásra és a megfelelő talaj-előkészítésre, hogy ne száradjanak ki a gyökerek.
Összességében:
- A konténeres szőlőoltvány rugalmasságot és könnyebb átültetést ad, de drágább.
- A szabadgyökerű olcsóbb, megfelelő időzítéssel pedig legalább ugyanolyan eredményt hoz, viszont jobban kötődik az ültetési szezonalitáshoz (tavasszal és ősszel), és nagyobb figyelmet igényel a gyors elültetés.
