Leírás
A világ egyik legismertebb kékszőlőfajtája, szintén Bordeaux-ból származik. Vastag héjú bogyói színanyagokban és tanninban gazdag, ezért borai telt, karakteres, feketeribizlis, fűszeres illat- és ízvilággal rendelkeznek. Magyarországon is minden borvidéken megtalálható, leginkább a melegebb klímájú területeken érzi jól magát.
A cabernet sauvignon fajta közepesen vízigényes, a meleg klímát szereti. Fürtje közepesen tömött, hosszúkás. Bogyói aprók, magja nagy, a mag-hús aránya átlagosan 1:12, amely a szőlőfajták között kiemelkedően magasnak számít. A bogyóhéj vastag és színanyagban gazdag. A bogyó csersavtartalma – elsősorban a magnak, másodsorban a héjnak köszönhetően – magas. A cabernet sauvignon későn virágzik és későn érik. Magas csersavtartalma miatt kiemelten fontos, hogy a gyümölcsöt a teljes fiziológiai érettség állapotában szedjék, máskülönben rendkívül kellemetlen, éles, szárító érzetű bort ad. A lisztharmatra érzékeny, a vastag héjnak köszönhetően ellenáll a rothadásnak.
A tőke növekedési képessége magas, ezért gyakran alacsony növekedésű gyökértörzsre oltják, illetve szegényes talajba telepítik. Fás részei kemények, ami a faggyal szemben ellenállóvá, valamint gépi szüretre alkalmassá teszi. Talajigény szempontjából jól alkalmazkodik, de igazán kiváló minőségű gyümölcsöt jó vízelvezetésű, kavicsos, úgynevezett „gravel” talajon ad. A talaj agyag- és mészkőtartalma lassíthatja az gyümölcs érését.
A cabernet sauvignon cefréjét általában hosszan héjon tartják és macerálják (szín és csersavkioldás) és magas hőmérsékleten erjesztik (26–28 °C). A bor remekül ászkolható, gyakran hosszan érlelik új kis fahordóban (225L). A bor hosszan érlelhető, karakterét a gyümölcsön túl az erjedés, az alkohol és a fa aromái határozzák meg.
A cabernet sauvignon tipikus partnerei házasításokban a merlot, a cabernet franc, a malbec, a syrah, a sangiovese és a tempranillo. A cabernet sauvignon bora önmagában gyakran „kemény”, ezért kerülnek a házasításba más, a jobb egyensúlyt lehetővé tevő borok. Olyan házasításokban, ahol más szőlőfajta bora dominál a cabernet sauvignon szerepe általában a test és csersavtartalom növelése.
Vörösborkészítésen túl a cabernet sauvignon gyümölcsös, általában hidegen erjesztett rosé bor alapanyagául is szolgálhat.
Konténeres vagy szabadgyökerű oltvány, melyiket válasszam?
Konténeres oltvány
-
Egész éves ültetési lehetőség
A konténeres növényeket szinte bármikor elültetheted, amikor a talaj nincs befagyva vagy éppen túlságosan átázva. Nem kell megvárni a klasszikus tavaszi vagy őszi ültetési időszakot, rugalmasabb, ha később jutsz szőlővásárláshoz. -
Gyorsabb kezdeti növekedés
Mivel a gyökerük már be van ágyazódva a termesztőközegbe, a növény általában könnyebben indul növekedésnek átültetés után. Kevésbé szenved átültetési sokkot, és jó eséllyel gyorsan „bedugja” gyökereit az új talajba. -
Nagyobb ár, helyigény
A konténeres oltvány ára magasabb lehet, hiszen a termelőnek plusz munkát és költséget jelent a cserép, a minőségi földkeverék, valamint a rendszeres öntözés és tápanyag-utánpótlás. Szállításnál is nehezebb lehet, mert a cserépben lévő föld plusz súlyt jelent.
Szabadgyökerű oltvány
-
Kedvezőbb ár
A szabadgyökerű vagy csomagolt gyökerű oltvány általában olcsóbb, mert a termelés folyamatában nincs szükség plusz cserépre és földre, és a növények szállítása is kisebb költséggel jár. -
Ültetési időszak korlátozottsága
A szabadgyökerű szőlőt leginkább ősszel vagy kora tavasszal célszerű ültetni, amikor a növény nyugalmi állapotban van. Ebben az időszakban a leghatékonyabb a gyökeresedés és a begyökeresedés esélye. Nyári ültetésnél nagyobb a kiszáradás és a megmaradási kockázat. -
Gyökérvédelem és kezelés
Ültetés előtt ügyelni kell a gyökérzet épségére, nehogy kiszáradjon. Hasznos a gyökereket áztatni, visszametszeni, mielőtt a talajba kerülnek. Ez kis plusz előkészületet igényel a konténeres növényekkel szemben.
Melyiket érdemes választani?
-
Konténeres oltvány
Ideális, ha nem szeretnél a klasszikus ültetési időszakhoz kötődni, esetleg késő tavasszal, nyáron vagy ősszel váratlanul adódik a lehetőség, hogy szőlőt ültess. Kezdő kertészek is előnyösnek tarthatják, mert ezeknek az oltványoknak a gyökeresedése szinte garantált, és nem igényel annyi előkészületet. -
Szabadgyökerű oltvány
Ha tapasztaltabb vagy, és pontosan betartod az ültetési időszakot, a szabadgyökerű változat költséghatékonyabb, és ugyanolyan jó minőséget jelenthet hosszabb távon. Csupán figyelni kell a szállításra, a tárolásra és a megfelelő talaj-előkészítésre, hogy ne száradjanak ki a gyökerek.
Összességében:
- A konténeres szőlőoltvány rugalmasságot és könnyebb átültetést ad, de drágább.
- A szabadgyökerű olcsóbb, megfelelő időzítéssel pedig legalább ugyanolyan eredményt hoz, viszont jobban kötődik az ültetési szezonalitáshoz (tavasszal és ősszel), és nagyobb figyelmet igényel a gyors elültetés.
